Nos, azon kívül, hogy sokadik diplomámként 50 évesen jeles eredménnyel sikerült az ELTE pedagógia szakán bölcsész diplomát (is) szereznem a villámolvasás segítségével, számomra elsősorban az elsődleges hivatásommal kapcsolatos eredmények lelkesítenek. Zenetanárként és aktív muzsikusként…

“A szöveg villámolvasásának eredményességéről már bizonyára sokan beszámoltak. Én most a villám-kottaolvasás előnyeiről írok.

Nos, azon kívül, hogy sokadik diplomámként 50 évesen jeles eredménnyel sikerült az ELTE pedagógia szakán bölcsész diplomát (is) szereznem a villámolvasás segítségével, számomra elsősorban az elsődleges hivatásommal kapcsolatos eredmények lelkesítenek.

Zenetanárként és aktív muzsikusként mindig sok gondot okozott a “tévesztés”, “elrontás” játék közben. Most nem azokra a hibákra gondolok, amikor félre megy az ujjam és ezért másik hang szólal meg, hanem arra, amit a kottaolvasás nehézsége okoz.

Tudjuk, hogy a kotta egyfajta kép, (gombócok, vonalak, a legkülönfélébb jelek összessége) ami a zenész számára kódolva van. A gyerekek folyamatosan tanulják meg a képekhez tartozó hangot, ritmust és a hangszeres “fogást”. A hangok csoportokká, képletté, bizonyos sémává állnak össze a zenész fejében. Ettől válik a kottaolvasás automatikussá, hasonlóan a szöveg olvasásához. (Olvasáskor sem betűnként rakjuk össze a szavakat.) Minden egyes zenedarab kottája más “képet” mutat, mely egységes, ugyanakkor felfedezhetőek a részletek, vagyis a sémák. Ezen a ponton érkezünk el a villámolvasás – villám kottaolvasás – kérdéséhez. Meggyőződésem, hogy alkalmazható P. Scheele módszere a zenészek számára is.fuvolázók iniciálé

  1. Felkészülés: belépés az ideális tudatállapotba – itt nincs semmi különbség. Kimondom a szerző nevét, a darab címét, stb.
  1. Előzetes áttekintés: nézd meg a kottát!

Kocsis Zoltán, ma már világhírű zongoraművészünk a 70-es évek végén kurzust tartott a győri Konziban. Nem szakbarbárok, hanem muzsikusok akartunk lenni, akik különböző hangszereken játszanak – sokan hallgattuk az előadását. A kurzus végén az egyik fiú a következőt kérdezte: hogyan fog hozzá egy új darab megtanulásához? –  Zoli gondolkodott egy kicsit, majd jellegzetes lezser stílusában lazán odavetette: kinyitom a kottát és megnézem, mi van benne. Akkor jót nevettünk a válaszán, de a “villámlás” kapcsán jöttem rá, hogy nem is mondott hülyeséget.

Számunkra ez azt jelenti, hogy megnézem az előjegyzést, ütemmutatót, tempójelzést. Hol van ismétlőjel, van-e visszatérés, hol a vége?

  1. Fotóolvasás: számunka a kotta néhány oldal, vagy csupán néhány sor terjedelmű, de a “nézés” technikája azonos.

Ez után elegendő 5-10 percet várni a terjedelemtől függően, de nem baj, ha csak másnap vesszük elő ismét. Tapasztalatom szerint egy muzsikusnak ehhez nincs türelme, mert az új darab iránt érzett kíváncsiság szinte legyőzhetetlen.

4-5. az aktiválás és sebesolvasás legtöbbször összeolvad: foltokban, később sorokban történik az áttekintés, és ahol megragad a tekintetem, ott alaposabban megnézem. Minden hangot ismerek-e, van különösen magas, vagy mély? Hol kell/szabad levegőt venni? Milyen ritmusképletek vannak? stb. Meggyőződésem, hogy ezzel a néma olvasással aktivizáljuk az agyban tárolt sémákat, és ez által sokkal könnyebben és gyorsabban tudjuk majd az adott pillanatban felidézni és reprodukálni.

Tanítványaim nem végeztek villámolvasást, de számukra is van használható része a módszernek. Az új darab bemutatása előtt, csak a kottát nézve velük mondatom el hangosan, hogy mit “fedeztek fel” a kottában. (ld. előzetes áttekintés) Ha szükséges, akkor kimondatom velük a ritmust úgy, hogy közben tapsolja is (látvány + hang + mozgás), majd eljátszom neki a darabot, miközben szemével követi a kottát. Ha szükséges, kipróbáltatok vele néhány ütemet, a többi már otthoni feladat lesz.

Ezzel a módszerrel sokat javult a kottaolvasás és az eljátszás pontossága – számomra is! A másik nagy eredmény az, hogy a villámolvasott kotta sokkal könnyebben és tartósabban memorizálható (tehát kotta nélkül, fejből játszva), ez által az automatizálás is felgyorsul.” Szabó Gizella