Petra Z.

Először úgy éreztem, hogy semmi sem marad meg a fejemben, minden össze volt
kavarodva.

“Először úgy éreztem, hogy semmi sem marad meg a fejemben, minden össze volt kavarodva.
Valószínűleg elkövettem egy hibát: figyelmen kívül hagytam a
fokozatosság elvét. Ahelyett, hogy egyszerűbb olvasmányokkal kezdtem
volna, azonnal nekiláttam a tömény tananyagnak. Féltem tőle, hogy nem
fog sikerülni a referátum S az eredmény! A fotóolvasott részek a beszámoló alatt értelmet nyertek. Persze, amikor kell
előjön…… Hát igen, tudni kell programozni. Nyugodt voltam (ez régen
csak pálinka vagy bogyó segítségével volt lehetséges) Vizsgára már elmetérkép segítségével készülök, sokkal gyorsabban haladok, és értem,
amit tanulok. Van, hogy “csak” szuperolvasom és elmetérképezek, van,
hogy fotóolvasom is az anyagot, ez attól függ mennyire bonyolult vagy
egyszerű a téma.
Ps: Mozart társakat kapott Vivaldi és Liszt személyében.”
Mit freundlichen Grüssen/ Üdvözlettel: Petra Z.