K. Judit

A tanuláshoz való hozzáállásom merőben más lett. Alig várom,
hogy leülhessek egy kicsit villámolvasni és nem viccelek, matematika és
kémia könyveket forgatok élvezettel.

“Közvetlen a tavaszi vizsgaidőszak előtt végeztem el a
tanfolyamot és meglehetősen összekavarodtam, nem tudtam, miképpen
integrálhatnám be újonnan szerzett tudásomat a tanulási folyamatba. Elég
keserves volt rájönni, hogy milyen nehéz felhagyni a rossz
berögződésekkel. Minden rám illett a “hogy NE tanuljunk” illetve a
“lehető legrosszabb tanulási technikák” listából. Magolva tanultam,
felkészülés nélkül estem neki bárminek, azt tartottam megfelelőnek, ha
órák hosszat görnyedek a könyv felett, érdektelen, érthetetlen
kivonatoló módszerrel jegyzeteltem… szó szerint szenvedés volt a
tanulás. Mindig nagyon lelkiismeretes, szorgalmas voltam, épp ezért bár
talán az egyik legnehezebb úton, de mindig jó jegyeket kaptam,ellenben
szorongtam, semmi másra nem volt időm, még az evést is megvontam
magamtól a lelkifurdalás miatt. A villámolvasás
tanfolyam után igyekeztem időhöz tartani magam, közben alkalmaztam a
tanult agyserkentő tornát. Felfedeztem, mennyit jelent már maga az is,
ha célt tűzök ki magam elé, egyszerűen tudatosítom, mit fogok olvasni,
tanulni. Sajnos egy egész félévnyi anyagot 10 tárgyból nem lehet 6 hét
alatt az új, elmetérképes módszerrel újrajegyzetelni. Azaz, nekem nem
ment. Belefogtam és bár egyértelműen azonnal megértettem az adott
anyagrészt és némely színes képre még most is, 1,5 hónap után is
emlékszem, vissza-visszatértem az eredeti, “jól bevált” módszerhez. Ami
rövidtávon gyorsabbnak tűnt, hosszabb távon viszont nem érte meg. Ki
kellett volna tartanom az új módszer mellett mindvégig. Jogszabály
tanulás előtt fotoolvastam az anyagot és érezhetően könnyebben és
élvezetesebben ment a tanulás. Most, nyáron van több időm
gyakorolni. Egyszerűbb olvasmányokkal kezdtem a kísérletezést, illetve
szótárakkal. Számomra nem volt egyszerű a teljesítménykényszert
legyűrni. Az életemben úgy általánosságban igaz az, hogy mindent azonnal
szeretnék. Ezen az attitűdön változtatnom kellett, hisz csalódnunk
kell, ha azt hisszük, ez az új módszer mindenféle energiabefektetés és
gyakorlás nélkül egyszerűen belénk épül. Lazaság, játékosság kell hozzá.
Egyszerűen csak csinálni, gyakorolni és már nem lesz kétséged felőle,
hogy a módszer valóban működik. Fotoolvastam pl egy szinonímaszótárat.
Azóta azt figyeltem meg, hogy bár sosem volt problémám a dumával, mégis
mintha árnyalatnyival magabiztosabban, gördülékenyebben és igényesebben
közölném a mondandómat. 21 éves vagyok, a Debreceni Egyetem
Népegészségügyi Karán tanulok, tudományos diákköri munkát végzek,
közleményt írok illetve még külföldi diákokat is koordinálok. Nagyon
sokat segít a villámolvasás. Anyaggyűjtés címén jártam múltkor a
könyvtárban, ahová egy számomra nagyon kedves fiatalember kísért el,
hogy segítsen nekem. Megmondtam, hogy milyen témában keresünk cikkeket,
amiket felhasználhatok és érdekes volt látni, hogy míg én 3-4
folyóiratot néztem át, addig ő 1-et. (Vettem egy mély lélegzetet,
pillanatra behunytam a szemem, tudatosítottam, hogy mit keresek.)
Megvette nekem ajándékba Paulo Coelho: Az alkimista című könyvét. Egyik
délután megkérdezte tőlem, elolvastam-e már. Mondtam, még nem. Majd
másnap reggel közöltem, hogy oké, megvolt. Csodálkozott, hogy máris?
Mondtam, persze! (Az agykontroll tanfolyamot már korábban elvégeztem így
eleve kevesebb időbe telik megfelelően ellazulni. Kb fél perc
felkészülés, 4 perc előzetes áttekintés után kb 6-8 perc alatt
fotóolvastam, majd fél óra múlva elkezdtem aktiválni. Ez tarthatott kb
15-20 percig, mert megzavartak, az első 50 oldalt foglalta csak magába.)
Mondtam, hogy akkor elkezdek beszélni a könyvről, elmondom mit tudok.
Nem az az elájulós fajta, de eléggé meg volt döbbenve, hogy ennyi idő
ráfordításával ennyi mindent megtudtam és azt mondta, szerinte már
beaktiválódott a könyv vége is. Végezetül azt kérte, küldjek neki egy
e-mailt, ha megtudom, hogy mikor lesz a következő villámolvasás
tanfolyam. Nagyon szeretem és használom is a Fennsík illetve
a Tökéletes memória hanganyagokat. Elkezdtem használni a belső
képáramoltatást is, nagyon tudom ajánlani mindenkinek! Azt mondják, már
2-3 óra gyakorlás után belső képként bármilyen kérdésre megjelenik a
válasz. Én eddig kb 45 percnél járhatok összesen, de már van hatása. Ha
pl. éhes vagyok és megkérdezem magamtól: Hmm..mit egyek? Akkor
megjelenik egy kép a fejemben az adott ételről és rájövök h tééényleg!
Ez lesz a legjobb. 😀 Ezzel csak azt akartam mondani, hogy minden
technika az élet legkülönbözőbb részein lesz segítségünkre, megkönnyítve
azt. A tanuláshoz való hozzáállásom merőben más lett. Alig
várom, hogy leülhessek egy kicsit villámolvasni és nem viccelek,
matematika és kémia könyveket forgatok élvezettel. A tanulás valóban egy
aktív, szórakoztató élménnyé vált és nem maradt meg unalmas,
muszáj-tevékenységnek. Csökkent a szorongásom is, mert már tudom, hogy
képes vagyok a teendőim végére érni. További sikerekkel mindenképp jelentkezem!”