J. ISTVÁN

Ezt követően közösen átnéztük a könyvet, és láss csodát, a
könyv hagyományos értelemben vett „kiolvasása” nélkül, vette az akadályt
a számonkérésen.

A villámolvasás tanfolyamot több részletben sajátítottam el. A
második foglakozás után. kipróbáltam a fiamnál, hogy mi sikert érhet el
vele. Már hetek óta rakosgatta az Egri csillagok című kötelező
olvasmányát. Két nap volt hátra a számon kérésig, és bedobtam a csalit. A
villám- olvasáson tanultak alapján előbb tisztáztuk, hogy mi a célja a
könyvvel. Utána leírtuk a kulcsszavakat, az egy mondatos összefoglalót,
valamint az elmeszondázó kérdéseket. Ezt követően közösen átnéztük a
könyvet, és láss csodát, a könyv hagyományos értelemben vett
„kiolvasása” nélkül, vette az akadályt a számonkérésen. Ezen
sikeren felbuzdulva lányomat vettem sorra, aki irodalmi versenyre
készült. Erre egy könyv elolvasásával kellet felkészülnie. Számomra
tudott dolog volt, hogy nem híres az olvasás szeretetéről. Már hetekkel a
verseny előtt láttam a könyvet a szobájában, hol az asztalán hol a
polcon, hol a földön, de a kezébe olvasás céljából egyszer sem. A
verseny előtt vele is meg akartam csinálni, amit a fiammal, de ő
makacsul megpróbált ellenállni. De nem engedtem az elhatározásomból:
lépésről lépésre feldolgoztuk a könyvet. A cél állításnál történt egy
érdekes dolog. – Miért akarod elolvasni? – kérdeztem tőle. Erre a válasza írásban az volt: – Hogy első legyek a versenyen. – Jó – gondoltam magamban “……”, nyeltem egyet és folytattuk a feldolgozást közösen. A verseny után kivirulva érkezett haza, és büszkén mutogatta az első helyezettnek szóló oklevelet miközben kurtán megjegyezte: – Pedig el sem tudtam olvasni.