H. Judit Emese

“Sok-sok tételből kellett húzni. Bevallom hősiesen, volt 1-2
tantárgy, ami nem tartozott a kedvenceim közé és emiatt féltem is tőlük,
ennek ellenére nekifogtam és programoztam.”

Nevem H. Judit Emese. Nem tudom, Te emlékszel-e rám. 13
vagy 14 éves koromban végeztem Nálad a XX. kerületi Csili Művelődési
Központban, s mivel szülők is részt vehettek, anyukám is ott volt. Sokat
rajzoltál a flip chart táblára, sokszor félkörívben ültünk egy nagy
teremben, ilyen emlékeim vannak. Érdekes, hogy éppen tegnap hozta fel
keresztapukám (a szüleim elváltak, vele élünk együtt anyukámmal), hogy
miután elvégeztem az agykontroll-tanfolyamot, rengeteget javultak a
jegyeim, javult a kapcsolatom az osztálytársaimmal és sokkal több
sikerem volt, mint előtte. Ő ezt látta kívülről és tök jó volt hallani,
ami nekem akkor másképp érződött, mert én benne voltam a dologban. Elnézést,
ha nem használom a megfelelő szakkifejezéseket, teljesen elszoktam
tőlük, csak használtam a módszereket, amelyiket éppen akartam. A
legeslegnagyobb sikereket a programozással értem el: szakközépiskolába
jártam, ahol félévente kisérettségit tettünk, hogy szokjuk ezt a
helyzetet és mire oda kerülünk, könnyen menjen már. Ugyanazokból a
tárgyakból, az addig vett tételekből ugyanolyan szituációt teremtettek. Sok-sok
tételből kellett húzni. Bevallom hősiesen, volt 1-2 tantárgy, ami nem
tartozott a kedvenceim közé és emiatt féltem is tőlük, ennek ellenére
nekifogtam és programoztam. Tökéletesen megjelenítettem magam előtt,
amit szeretnék: láttam, ahogy bemegyek, ahogy kihúzom azt a tételt, amit
a legjobban tudok, csodálatosan lefelelek és nagy örömmel battyogok ki a
teremből. Igyekeztem minél több érzelemmek megtölteni, hogy teljesen
átjárjon, amit szeretnék. Vizsgák előtt naponta többször is
megjelenítettem ugyanazt. Élveztem, aztán egy idő után a bőrömön is
éreztem a tökéletes átélést. Fokozódott az érzés bennem, hogy ez így
lesz, nincs mese 🙂 És tényleg megvalósult! Volt olyan sikerem is,
amikor egy konkrét tételt programoztam és ki is húztam, de mivel ez nem
mindig volt működőképes (pl. amikor előttem kihúzza valaki azt, amit én
is kiszemeltem), ezért álltam át arra, hogy “azt húzom, amit a legjobban
tudok” Ez végigkísérte középiskolai tanulmányaimat. Volt olyan,
hogy én gondoltam egy tételre, amit a legjobban tudok, azt kihúzták
előttem, de én tartottam továbbra is ezt, kihúztam egy másikat és
meglepve tapasztaltam, hogy ezt százszor jobban tudtam végül, mint
amiről én hittem azt. Ez az intelligens energia még nálam is jobban
tudta! 🙂 Az érettségim is szín 5-re sikerült ennek köszönhetően.
Még ha akadt is pici gikszer, a program akkor is működött, mert végül
azzal az örömmel távoztam, a hibát valószínűleg tudtam javítani, nem
blokkoltam le, tehát a program megvalósult. Képes voltam erre
úgy is, hogy ha a tételek nagy részét próbából nem tanultam meg. Ezzel
persze nem dicsekszem, alapvetően mindig jól tanultam, csak teszteltem a
módszert 🙂 Minden kitűzött célomat ezzel a programozással értem
el. Láttam magam előtt és ez megvalósította önmagát. De ebben iszonyú
mélyen kell ám hinni, nem csak úgy immál-ámmal. Hasonlóképp
sikerült 10 kg-tól megszabadulnom, az is pont 14 éves koromban történt.
Húsosabb gyerek voltam és csúfoltak. Elhatároztam, hogy úgy megyek az új
iskolába, hogy bomba alakom lesz. 10 hónap alatt, havi 1 kg-t adtam le,
sokat sportoltam és minden alkalommal láttam magam, mint csinos lányt,
akire irigykednek és senki sem csúfolja. Zsigereimben éreztem, amit el
akartam érni. Ez persze a sportban is további ösztönzést adott. Ez a
fogyás gyorsnak cseppet sem volt mondható, nem is ez volt a cél. Viszont
annál tartósabb, a mai napig érzem a hatását, akkor építettem a legtöbb
izmomat és alakom azóta is szép, arányos 🙂 Figyelek arra is
azóta, ez már teljesen beleivódott a mindennapjaimba, hogy a “ne”
szócska helyett próbáljak másképp, érthetőbben fogalmazni agyam számára.
Van az a mondás, hogy “vigyázz, mit kívánsz, mert megvalósul” – és a
nem jócskán félre tudja vinni az embert. Keresem mindennek a pozitív
oldalát. Gyerekkoromban rendszeresen használtam a relaxálást,
amire ugyan nem az agykontroll vitt rá, de annak a módszerével
dolgoztam. Gyerekkoromban rendszeresen gyötört orrvérzés és fejfájás.
Már a mandulakivétel küszöbén voltam, amikor keresztapukám talált egy
könyvet “Tökéletes látás szemüveg nélkül” címmel. Nekem elég nagy fokú
rövidlátásom volt/van. Látásjavításnak indult, más lett belőle: ott
emelték ki a relaxációt és akkor kanyarodtam vissza az itt tanult
technikán. Naponta gyakoroltam és nem sokkal később teljesen elmúltak az
orrvérzések és a fejfájások is!!! Ez a siker a mai napig megvan. A
szemem viszont sajnos nem javult… Többször sikerült
felébrednem az általam kijelölt időpontban, percre pontosan!
Rendszeresen használom az “elmúlt!, elmúlt!” felkiáltást, ha fáj valami
és a “törölj! törölj” parancsot, ha valami negatív hagyta el a számat
magamra nézve és nem akarom, hogy hatása megmaradjon. Én ezeket
szoktam használni és használtam sikerrel, viszont néha már annyira
pontosan bejöttek a programok, hogy én lepődtem meg a legjobban. Mindezeken
felbuzdulva döntöttem úgy, hogy a felnőtt tanfolyamot is szeretném
kijárni. Ráadásul a Páromat is érdekli, úgyhogy együtt megyünk. Még nem
döntöttük el pontosan, melyikre, de mindenképpen a közeljövőben. Láttam,
hogy többek között reikivel, kineziológiával és családállítással is
dolgoztok. Csodálatos módszerek. Én épp szombaton voltam Reiki 1-es
tanfolyamon 🙂 További sikereket kívánok Neked minden területen!